2. FEJEZET – 18. RÉSZ:MIÉRT NEM SZÓLT?

OLÍVIA

Reggel arra ébredtem, hogy valaki beront a szobámba és kirántja a függönyt, úgy hogy pont a szemembe vágott a fény.

- Ébresztő, mert elkésel.

- Honnan? Egyáltalán ki vagy?

- A válogatásról! Nincs olyan hogy nem mész el!

- Kendall te vagy az?

- Igen, de szed magad ráncba, mert profin kell kinézned.

- De lemondtam tegnap este! Nem emlékszel?

- Ja, tudom, de elvettem a telefonodat és írtam az illetőnek, akit hívtál a te nevedben, hogy elmész!

- Hogy mi? Te normális vagy?

- Ez még nem tisztázott dolog, de indulj.

- De nem akarok! Úgy se kapom meg.

- De legalább elmondhatod azt, hogy nem adtad fel!

- Hagyj aludni!

- NEM! Kelj fel! 

- Mit foglalkozol velem? Szakítottunk így nem kell, pátyolgatod.

- Tudom, hogy szakítottunk, de nem tudok mit tenni, ha még mindig fontos vagy nekem és ezért meg teszem azt, hogy elviszlek arra a válogatásra.

- Nem érted, hogy nincs esélyem?

- Te meg azt nem érted, hogy nem hagyom, hogy itt henyélj, még más megkapja a szerepet úgy, hogy te nem küzdesz ellene.

- De…

- Na, gyerünk! 15 perc! Ennyit adok még mielőtt én, ráncigállak ki onnan. Érthető?

- Felfogtam!

- Nem látom, hogy készülnél!

- Jól van, megyek már.

Mi a frász ütött Kendall-ba hogy most erővel is akár el akar vinni arra a válogatásra. Miután felöltőztem ültem az ágy szélén és próbáltam kitalálni, hogy miért lett ilyen fontos Kendall-nak hogy én mit teszek mikor tegnap rám ordított.

- Kész vagy?

-  Igen kész!

- Akkor mehetünk?

- Kérdezhetek valamit?

- Mit?

- Azt hogy miért vagy velem ilyen kedves?

- Ezt hagyjuk.

- NEM! Tudni akarom! Addig nem mozdulok innen.

- Akkor viszlek.

Felkapott a vállára és hiába kiabáltam, hogy rakjon le, mint ha süket lenne úgy ment tovább. A kocsihoz érve mondtam neki, hogy még mindig nem megyek, sehova még nem mondja el. Egyszerűen bedobott a hátsó ülésre majd beszállt a kocsiba.

- Egy állat vagy!

- Inkább kösd be magad.

- Miért olyan nehéz neked erre az egyszerű kérdésre válaszolni?

- Indulunk.

Feladom, hogy megtudjam, miért csinálja ezt. Egy rejtély lett nekem Kendall. Nem igazodom ki rajta és már azt se tudom milyen vagy, hogy kicsoda?

KENDALL

Azt hittem Olívia végig követeli a válaszomat, de nem szólt egy szót sem. Mikor oda értünk nem hagytam ott, mert képes lenne Olívia kihagyni a válogatást. Leültünk várva hogy Olívia sorra kerüljön. A szövegkönyvet olvasta még nem hívták be a csoporttal együtt. 5 ember ment be egyszerre és azt hittem ott ülők majd sokáig, de hamar lement az egész válogatása, mert csak 20 percig volt bent. Mikor kijött láttam rajta hogy sír. Előttem futott el és hiába szóltam neki. A folyosón utolértem és elkaptam a karját. Csak zokogott és lerogyott a földre.

- Mi a baj? Mi történt?

- Az történt…

- Mi? Nyögd már ki?

- Az hogy megalázott!

- Ki?

- Carly.

- Hogy mi?

- Mindennek elhordott engem mindenki előtt. Annyira megalázó volt.

- Nyugi! Semmi baj! (Odaültem mellé és átöleltem.)

- Miért ilyen? Nem tudok tőle megszabadulni hiába próbáltam.

- Tudom!

- Megtettem, amire kért, de nem hagyj békén.

- Mire kért meg?

- Azt mondta, hogy tönkre tesz, ha nem hagylak békén. Elhagytalak, de nem fejezi be.

- Ezt mikor mondta? Ezért hagytál el?

- Nem hagyott békén! Zaklatott engem ezzel mindenhol. A stúdióban az utcán az iskolában és hiába próbáltam nem foglalkozni vele nem bírtam tovább. Sajnálom.

-  Semmi baj! Nyugi! Majd én teszek ellene.

- Nem! NE! Akkor azt hiszi, hogy nem bírok magamért kiállni.

- Mert így nem is tudsz! De ezért nem akartál eljönni, mert tudtad, hogy itt lesz?

-  Igen!

- Na, gyere, állj fel! NE ülj a földön. Haza viszlek és pihensz egyet. Jó lesz?

- Igen.

Olívia miért nem szólt erről nekem? Minden megint Carly miatt van! Esküszöm, hogy most ezt nem ússza meg. Mikor haza értünk Olíviát lefektettem a szobájába majd leindultam a konyhába. Ki akarok találni valamilyen megoldást erre végre. Carlos jött haza épp.

- Hát te meg?

- Olíviát fektettem le!

- Miért? Beteg?

- Nem!

- Akkor mi történt?

- Carly történt.

-  Hogy mi?

- A meghallgatáson megalázta Olíviát és mindent elmondott nekem. Meg hallottam akkor is, hogy Carly ültette a bogarat a fülébe hogy nem elég jó hozzám.

- Szóval arról tudsz!

- Arról igen, de a többiről fogalmam se volt.

- Én se tudtam semmit erről.

- Szerintem nem akarta nagydobra verni.

- És most mit tegyünk?

- Meg mondom Carly -nak hogy fogja fel hogy vége! Soha többet nem leszek vele!

- Én megnézem Olíviát.

- Rendben! Én meg ezt most és mindenkorra elintézem.

Átmentem dühösen Carly -hoz és addig csöngettem dörömböltem ordibáltam neki még ki nem jött.

- Mond te normális vagy?

- Én teljesen! Te viszont egy pszichopata örült vagy! Hogy jössz te ahhoz, hogy Olíviát megalázod?

- Szóval kitálalt?

- Teljesen! Tudom, hogy addig zaklattad még nem szakított velem majd a mai nap mikor megláttál vele elgurult a gyógyszered és gondoltad szegény lányon töltöd, ki a keserű gonosz dühödet, amit irántam érzel nem iránta.

- Mit mondhatnék! A vesémbe látsz!

- Itt vagyok! Töltsd ki rajtam akkor ne rajta!

- Az túl egyszerű lenne! Így jobb! Én ezt jobban élvezem!

- Figyelmeztetlek! Ha még egyszer a közelébe mész, vagy ha megtudom, hogy ránézel messziről is vagy valahogy kapcsolatba lépsz vele én, tönkre teszlek!

-  Ő nem tud magáért kiállni?

- Legalább érte kiáll az, aki szereti.

- Ja, látom, mennyire szereted! Tegnap egy másik lánnyal randiztál még ő itthon szenvedett miattad! Nem vetted észre hogy ő ugyan úgy néz rád, mint mikor együtt vagytok! Te sokkal jobban ártasz azzal, hogy mással vagy és tud róla, mint én valaha is tudok neki ártani.

- Te most vele foglalkozol?

- Nem! Tudod, egyszerre sajnálom őt, de közben örömmel tölt el, hogy így látom! Komolyan meg kellett volna kapnia a szerepet, mert annyira jól tudja eljátszani a megbántott szerelmét elvesztő lányt, mert miattad már többször élte ezt át, mint más ember! Gratulálok! És még én vagyok a pszichopata örült? Néz egy kicsit magadba és utána ítélkezz!

- Én nem vagyok az!

- Persze! Tudtad, hogy lemondta a film ajánlatot, mert nem akart elmenni innen, mert melletted akar maradni akkor is, ha nem vagytok együtt? Akkora lehetőséget dobott el, ami miatt most lefelé halad a leejtőn! Nem akar vele senki dolgozni, mert bolondnak tartják! Ez a szerep megmenthette volna, de sajna ez elúszott! Sajnos Olíviának Pápá karrier szerelem hírnév és pénz! Ez csak miattad van.

- Nem hiszek neked!

- Oké! Akkor mivel magyarázod, hogy az utolsó koncert turné óta nem adott koncertet vagy, hogy nem szerepelt egy lapban sem. Gratulálok neked! Véghezvitted az én bosszúmat a tudtod nélkül!

- Te egy szörnyeteg vagy!

- Néz tükörbe! Na, én viszont mentem! Jó lelkifurdalásos éjszakát neked!

Komolyan miattam lenne ez? Olívia ezt tette miattam? De miért nem szólt erről nekem?  Haza mentem és leültem a konyhába. Carlos épp teát csinált Olíviának.

- Mi volt? Abba hagyja a húgom kínzását?

- Carlos! Te tudtad, hogy Olívia visszamondott egy film ajánlatott?

- Igen tudom!

- Akkor igaz az, hogy ezért nem akar vele senki dolgozni?

- Sajnos igen! Haragszom is rá ezért! Ezért ilyen köztünk a helyzet!

- Ez is miattam van.

- Ő mondta le nem te!

- De miattam! A közelemben akart maradni. Én meg kínzom őt azzal, hogy mással randizok az orra előtt. Én vagyok a szörnyeteg nem Carly.

-  Ő miatta van ez! Nem te miattad szakítottatok.

- De ha jobban utána járok, akkor most nem lenne ez.

- Kár rágódni rajta. Nem sokára minden a helyére kerül, mint rég. Olívia visszakerül a top listák élére.

- Minden a helyére.

- Felviszem ezt Olíviának.

- Rendben.

Borzalmasan érzem magam, hogy minden miattam van. Carly csak elkezdte és én voltam a fegyvere, hogy tönkre tegye Olíviát meg engem is lelkileg…