2. FEJEZET – 14. RÉSZ: HÁRPIA A SZÍNEN

OLÍVIA

Vanessza reggel a fejemen ugrált, hogy keljek már fel végre! Mikor felültem ugrált a pizsamának nevezet macskás pólójában és énekelt! Azt se tudtam mi van korra reggel 7- kor, de ez a dinka kivert ilyenkor az ágyból. Csak visszadőltem és magamra húztam a takarót és a fejemre meg a párnát szorítottam, hogy ne halljam a kiabálását, ahogy azt ordítja, hogy KELJ MÁR FEL! Elkezdett a vesémen meg minden létfontosságú szervemen ugrálni és közben ordított, hogy keljek fel! Hirtelen felültem lelökve magamról és ráordítottam, hogy FENT VAGYOK! Csak nevettet rajtam és tovább ugrált a szobából. Ennek elment az a cseppnyi józan esze is, ami volt eddig.  Rá néztem a telefonomra és egy SMS-em jött. Persze hogy Kendall küldte!

Szia, szívem! Merre jársz? Nem vagy a szobádba és gondoltam rákérdezek, merre járkálsz!

Most annyira nincs kedvem visszaírni annyira fáradt vagyok a virrasztós este miatt! Megírni 2 dalt annyira nehéz volt és közben még Vanesszát is össze vissza kellett kapargatni a földről mikor eltört nála a mécses! Alig aludtam 2 órát így nem tudom, hogy fogok ma a stúdióban teljesíteni mikkor még Vanessza is azt várja, hogy legyek ott vele mikor elénekli Jamesnek a dalt. Meg Carlosszal is kezdenem kell valamit, mert még mindig mérges rám. Mit tegyek vele? Kész a dal, de már, későn mert már jártattam a nagy számat és megsértettem ezzel, ha nem is gondoltam komolyan. Hirtelen csöngettek. Vanessza biztos ajtót nyitott, mert hallottam, hogy valaki jön felfele a lépcsőn. Mikor az illető benyitott azt hittem fel robbanok. Apa állt az ajtóban.

- Na, te pont mit keresel itt?

- Téged!

- ENGEM?

- Igen! Carlos mondta, hogy bajban vagy! Gondoltam vissza jövök és segítek újra indítani a karrieredet.

- Nincs, semmi baj a karrieremmel szóval nem kell segíteni!

- De kell! Nem jársz be a stúdióba és pár nap múlva Londonba koncertezel! Ott, ha elásod magad, akkor vége az egész karrierednek!

- Nem fogom magam és kész! Jó vagyok még másba is nem csak az éneklésben!

- A pasizásban, aki miatt ennyit felejtettél.

- Kendall-nak semmi köze ehhez!

- Persze mert nem vele voltál?

- De! De ez egészen más!

- Mennyiben?

- Abban hogy… Abba hogy…

- Semmiben! Kicsim! Kendall megvár még te éled az álmodat, de ha most nem ütjük a vasat, amíg meleg utána nem lesz soha belőle soha szép dolog!

- Te egy vasdarabhoz hasonlítottál engem? Mi vagyok én neked a lányod vagy mi?

- A lányom, vagy de nem akarom, hogy olyan legyél, mint a többi Kaliforniai lány, aki csak a szép külseje miatt érzi magát boldognak.

- Én boldog vagyok most! Kendallt szeretem és ő is engem!

- És miért szeret téged vagy te őt?

- Azért szeretem, mert ő mindig olyannak szeretett amilyen csak voltam. Ha hisztis voltam, akkor is szeretett.

- Szóval alkalmazkodó?

- Az, de ez most, hogy jön ide?

- Csak hogy lehet, hogy most szeret, mert szép, vagy de lehet, hogy pár év múlva már nem fog! Ilyenek a fiúk és kész! Fogad el!

- Ha belőled indulunk ki, akkor is Kendall más!

- Ne vegyél rá mérget! Kérdezd meg tőle, hogy miért szeret, és ha azt mondja, hogy szép vagy! Vagy habozik, tudod majd a választ. Na, én bemegyek a stúdióba és beszélek ott a többiekkel a mai munkáról, de 2-re légy ott kérlek.

- Minek leszel ott?

- Én vagyok a menedzsered vagy nem?

- De te vagy!

Apa nyomot, egy puszit a homlokomra és elment. Megint a régi menet apával, de most nem fogom magam hagyni.  Kimásztam az ágyból és felvettem a ruhámat majd lementem Vanesszához, aki a konyha pulton sminkelte magát.

- Ezt itt kell komolyan Vanessza?

- Miért? Szép akarok lenni!

- Értem! Figyelj nekem mennem kéne, mert dolgom van.

- De meghallgatsz ma ugye?

- Persze de Kendallal beszélnem kell.

- Miről?

Csak ilyen olyan dolgokról tudod!

- Milyenekről?

- Tudnom kell egy dolgot és azt akarom tőle megkérdezni.

- Rendben! De légy ott!

- Megpróbálok.

Meg se vártam még válaszol csak elrohantam. Gyorsan haza szaladtam, hogy beszéljek vele, de nem volt otthon! Át vettem valami tiszta ruhát és mentem a stúdióba. Mikor beértem Vanessza énekelte Jamesnek a dalt. Szerintem tök jó lett!

A szám végén James és Vanessza kibékültek én meg majd nem elolvadtam tőlük olyan aranyosak voltak. Közben észrevettem, hogy Kendall nincs ott a fiúkkal. Elmentem megkeresni, hogy beszéljek vele a

dolgokról. Hiába kerestem nem találtam. Gondoltam felhívom, hol van? Mikor kicsöngött és felvette beleszóltam, de leblokkoltam.

- Szia Kendall! Hol vagy?

- Szia!

- Te nem Kendall vagy!

- Nem!

- Ki vagy akkor?

- Carly vagyok!

- Mit keres Kendall telefonja nálad?

- Ja, ő itt hagyta még este nálam mikor velem volt!

- Mikor?

- Tegnap este, de ha látod, mond meg neki, hogy puszilom!

-  Mond meg neki te!

Rácsaptam a telefont és dühösen mentem a stúdióba apához. Mikor beértem apa már ott volt és a régi számaimon dolgozott. kivettem a táskámból a dal füzetemet és levágtam az zongorára. Oda jött apa és megsimogatta a hátamat.

- Mi van kicsim?

- Semmi!

- Akkor miért vagy ilyen mérges?

- Semmiért? Kezdhetjük a próbát?

- Persze de nem akarsz beszélni róla?

- Nem!  Kezdjük már inkább!

- Rendben.

Alig tudtam a próbán koncentrálni Carly szavai miatt! Puszilom Kendallt! Csak ez zengett a fejemben semmi más. Az új számom apának nagyon tetszett így bele tehettük a koncertbe, ami már haladás nála, de most kisebb gondom is nagyobb volt ennél. Kendall megcsalt Carlyval aki az ellenségem. Ezt nem bírom megbocsájtani neki így itt vége az egésznek. Eldöntöttem, hogy újra kezdem azt, amit elrontottam így elmegyek a koncertre és mostantól a karrierem lesz az első számomra. Mikor haza értem Carlos ült a nappaliban és a telefonján játszott. Oda mentem hozzá hogy legalább vele ki tudjak békülni, mert a bátyám és szükségem van, rá bármilyenek is vagyunk.

- Carlos sajnálom a tegnapelőtti dolgot! Nem úgy gondoltam csak kiborultam a dal miatt és nem így gondoltam! Meg tudsz nekem bocsájtani?

-  Nem tudok rád haragudni sokáig!

- Figyelj! Kész lett a dal! Meghallgatod?

- Persze!

- Neked írtam!

- Komolyan?

- Igen! Így akartam bocsánatot kérni!

- Akkor mutasd!

Bementünk a zongorához és eljátszottam neki a dalt. Sokkal jobb lett a kedvem Carlos miatt. Ő mindig jó velem, ha rossz is a kedvem vagy össze vesztem vele.

- Hogy tetszett neked?

- Őszintén vagy hazudjak? ( Fura fejet vágott közben.)

- Hazudj, kérlek!

- Utáltam! Ennél borzalmasabbat még soha nem hallottam.

- Komolyan?

- De hogy is te buta! Imádtam! Szeretlek húgi! Ennél szebb dalt még nem kaptam, ami mondjuk az első, de a szívem csücske.

- Akkor jó!

- Bocsi hogy apát a nyakadra hívtam!

- Nem baj! Neki köszönhetően eldöntöttem, hogy Kendall húzása után ez a legjobb döntés?

- Mit csinált már?

- Carlyval megcsalt tegnap este!

- Hú, ez új nekem! Ő mondta?

- Nem Carly vette fel a mobilját. Ő mondta nekem még délben.

- De Kendall itthon volt és téged várt! Most mondjuk elment a fiúkkal biliárdozni de Carlyval nem lehetett.

- Miért?

- Mert én láttam, ahogy Carly itt volt a konyhában Izi-vel!

-  Akkor Kendall nem is volt vele?

- Nem! Kendall nem is tudja!

- Akkor hogy vehette fel a mobilját?

- Biztos lent hagyta a konyhába.

- Akkor nem csalt meg?

- De hogy! Szeret téged!

- Akkora egy marha vagyok!

- Miért?

- Mert most mondtam apának, hogy elmegyek Londonba koncertezni!

- De az csak egy!

- Nem egészen! Ezt még nem mondtam senkinek, de egy pár koncertes turné lenne.

 - Feszt turnézol. Nem unnod?

- Annyira nem, de most nagyon nagy bakot lőttem.

- Az már egyszer biztos!

- Mit tegyek? Nem mertem elmondani Kendallnak.

Hirtelen valaki megszólalt a hátunk mögött. Mikor megfordultam Kendall állt ott!  Carlos felállt és kiment.

- Mit nem mersz nekem elmondani?

- Hogy Londonba koncertezek majd.

- Ezt tudom!

- De nem csak egyszer.

-  Már megint turnézol?

- Igen, de nem akartam elmondani ne, hogy kiakadj!

- Ennél is jobban?

- Igen!

- Megint ezt csinálod! Hazudozol, nekem maja elvárod, hogy bocsássak meg neked!

- Miért kell így kiakadni? 1 hónap múlva te meg egy egész nyárra mész el turnézni.

- Igen, de rajtam kívül még 3 banda taggal nem egyedül úgy, mint te!

- És ez mit számít, hogy egyedül?

- Azt hogy én nem fogok elcsábulni az biztos!

- Én se fogok! Honnan veszed te ezt?

- Sehonnan?

- Most mondod, hogy hazudozom, de te is ezt teszed!

- Carly mondta, hogy látott téged egy vadidegen pasival, aki láthatóan nem én voltam és ölelgetted.

- Hiszel neki?

-  Mi másra gondolnék mikor ma nem vetted fel a telefont!

- Ja mert te mikor felvetted furcsa módon lágyan csengő Carly hangon beszéltél velem! Ja de had mondjam el! Carly puszil téged!

- Hogy mi?

- Nem veszed észre, hogy szét akar minket szedni csak?

- Paranoiás vagy csak.

- Jó mondj annak, de tudom, amit tudok. Ennyi!

- Persze! Mert nekem nem is akartál szólni semmiről?

- Nem kell az engedélyed!

- Persze hogy nem! Mivel semmi nincs köztünk igaz?

- Nem ezt mondtam!

- De én ezt mondtam!

- Ezzel mire akarsz célozni?

- Azt hogy én befejeztem.

- Tégy úgy, ahogy akarod.

Ott hagytam Kendallt és bementem a szobámba. Csak levetődtem az ágyra és bámultam a plafont. Ha ő így gondolja, akkor így is lesz! Ha szakított, akkor szakított velem és nem kell sírnom utána, mert feleslege már…