2. FEJEZET - 8. RÉSZ: ŐRÜLET !

OLÍVIA 

Jó volt Kendallal lenni egy kicsit de vége volt a csodának mikor apa be állított a szobámba tök mérgesen!Csak úgy forrt a dühtől és ezért Kendall is kiment hogy megbeszéljük a dolgokat! Épp hogy kiment neki állt velem ordítani!

 - Te normális vagy kislányom? Hogy gondoltad hogy a mai koncertet kihagyod?
 - Apa tudod hogy nem akarlak megbántani de most ki kell mondanom azt amit érzek! Unnom hogy te irányítasz és ezért nem akarom hogy dönts abba amiben nekem kéne!
 - Ezt hogy érted?
 - Úgy hogy nem akarom hogy beleszólj abba hogy mit csináljak vagy mit mondjak a rajongóimnak és felejtsd el azt hogy te rendezed a magán életemet! Nem vagyok már 8 éves így nem irányíthatsz engem többet!
- Azt hittem tetszik neked ez az élet! Vagy nem?
- Így nem! Kérlek hagyd hogy önmagam legyek a rajongóim előtt és nem egy lány akinek szavakat adnak a szájába és azt mondja! Magam is tudom mit akarok és ha hibázok vagy csalódás ér akkor megtanulom azt is kezelni!
- Ez nem így megy! Mindenki érted dolgozik hogy sikeres maradj!
- És talán az is maradok de nem így akarom!
- Mi változott meg ilyen hamar?
- Még kérdezed? Az a hülye Kritika is igazat mondott hogy nem vagyok más mint egy elkényeztettet agyon menedzsert pénzes lány aki nem érti a valóvilágot!
- Jaj velük nem kell foglalkozni! Csak kell valami amin rágódhatnak és most te voltál az! Csak hazudnak!
- Nem hazudnak! Magam se tudom ki vagyok már de az biztos hogy nem önmagam! 
- Megkérdeztem hogy mit akarsz még a z elején és te azt mondtad hogy belevágsz!
- Soha nem kérdezted meg hogy mit akarok felvenni a koncertekre vagy hogy mit akarok énekelni! Nem te úgy csináltad ahogy gondoltad!
- De a rajongóid így szeretnek!
- Tévedsz! Azt szeretik aki nem vagyok! Beállítotok engem egy kis tökéletes lánynak aki nem én vagyok! Vannak hibáim és nem vagyok tökéletes de mások sem jobbak! Kérlek hagyd hogy magam legyek!
- Sajnos nem hagyhatom!
- akkor nincs más választásom! A mai koncerten nem fogok énekelni!
- Ezt nem teheted!
- De tehetem! Vagy hagyod hogy én úgy csináljam ahogy akartam még az elején vagy ma bejelentem éneklés helyet a visszavonulásomat!
- hogy képzeled ezt?
- Egyszerűen! Csak kimondom!
- És mi lesz a rajongóiddal és velem? Nem hagyhatsz engem cserben!
- Te hagytál engem cserben!
- Ez nem igaz!
- Hálával tartozom neked hogy eddig kitartottál mellettem de most már inkább azt akarom hogy az legyél aki volt nekem kiskoromtól fogva! AZ APÁM!
- És mi lesz az álmainkkal?
- Meg maradnak álmoknak amiket soha nem valósíthatunk meg együtt!
- És ha bele megyek?
- Akkor folytatom úgy ahogy akarom és a saját számaimat éneklem ott és ahol akarom!
- És hogy képzelted ezt?
- Beszéltem Carlos menedzserével és kiadó cégével és azt mondták szívesen kiadják a számaimat de ahhoz itt kell maradnom!
- Nélkülem csinálnád? /Apa elkezdett ordibálni velem! Erre annyira felhúztam magam és én is viszonoztam neki a kiabálást!/
- Tulajdon képen IGEN!
- Ennyire önző vagy?
- Sajnos volt kitől tanulnom ezt!
- Én nem erre neveltelek!
- Persze mert te soha nem neveltél mert ott volt a dadám és Carlostól többet tanultam mint tőled! Ő és a családja megmutatta azt hogy nem kell egy álarc ahhoz hogy megbecsüljenek! A maradék koncertet úgy viszem végig ahogy akarom utána meg L.A-ben folytatom az életemet vagy velem vagy ellenem! Ha nem szeretnek a rajongók önmagamért akkor soha nem is szeretek!
- Rendben ha te így gondolod akkor csináld csak de én most fogom magam és haza megyek nélküled! Soha többet nem érdekel mi van veled de én most szólok hogy ÉN MEGMONDTAM!
- Akkor mehetsz! Ha nem akarsz velem többet beszélni akkor tedd csak de akkor nem is akarlak többet látni az életemben!
- Jó! Ég veled!
- Viszont látásra! 

Nagy-kő estet le a szívemről hogy végre kimondtam azt amit érzek de szomorú is voltam hogy apa hátat fordított nekem de mostantól élni akarom a saját éltemet! 5 perc se telt el mire Carlos ott termet! Csak törölgettem a könnyeimet és próbáltam nem foglalkozni az egész beszélgetéssel! Carlos csak bámult és tudtam hogy helyeseli azt amit tettem!

- Megtetted?
- Igen meg!
- És mi az eredménye?
- Az hogy nincs többet apám nem mintha eddig lett volna de kit érdekel megvagyok én nélküle is! Nem ő énekelt eddig ha nem én!  
- És menni fog a mai koncert?
- Persze ha szerzek egy fuvart magamnak!

- Majd én ma melletted leszek és fogom a kezedet ha kell!
- Köszönöm te legalább meg vagy nekem!
- Tudom! Lehet hogy sokáig nem voltam a bátyád de mostantól az leszek és támogatlak téged a többiekkel együtt!
- Köszönöm! De jobb ha nem húzzuk az időt mert 6 óra múlva indul a koncert!
- Jó! akarod hogy jöjjenek a többiek?
- Nem akarom! Most inkább csak veled akarok lenni!
- Értem! Akkor hozom a kocsit és mehetünk!
- Én meg a bőröndjeimet és indulhatunk!
- Oké!
- Várj Carlos!
- Tessék?
- Köszönöm hogy meg vagy még nekem!
- Ez csak természetes!
-  Akkor mire várunk? Ma önmagam leszek a koncertemen!

Jobb kedvem lett Carlos miatt mert ő most az egyetlen aki van nekem és rá támaszkodhatok mostantól! Ideges voltam egész úton hogy mit csináljak apa nélkül vagy hogy mit énekeljek és hogy mit vegyek fel? Ez az érzés csöppet sem múlt el mikor az öltözőmbe léptem! Teljesen össze zuhantam hogy most mit csináljak! Pánikba estem hogy mit hova és hogy mit mikor tennem! Csak kapkodtam mikor Carlos jött be! 

- Jól vagy?
- Nem! Nem vagyok jól! Semmit sem tudok! 
- Nyugi csak ideges vagy!
- De ez már nem az első koncert amit végig csinálok de egyiken sem volt ilyen!
- ?ert most azt teszed amit akarsz! Csak végy nagy levegőt és tisztítsd ki a fejedet! Meg van?
- Meg! Most mit tegyek?
- Semmi mást csak azt amit eddig is akartál! 
- Nem segít! Csak idegesebb lettem!
- Na jó nyugodj meg! Apa mit szokott ilyenkor tenni?
- Beszél a hangosítóval majd mindenki mással hogy mit hogy kell!
- Nem így értem! Veled mit szokott tenni! Ruhát választ vagy sminkest hív? Mi a nyavalyát szokott csinálni veled? Segítek csak mond mit kell tennem!
- Rendben! apa szól a sminkesnek majd kiválasztja a ruhát és utána indul a koncert!
- Milyen számokat fogsz énekelni? Mag vannak már azok?
- Már igen! 
- Jó akkor válaszunk ruhát! 
- Jó!

Van egy csomó ruhám amik jól néznek ki külön külön a megszokott összeállításhoz képest! Kigondoltam magamba hogy ma mit is akarok és ahhoz választottam a mai koncertre! Carlos persze húzta a száját hogy egyes ruhák túl vadak vagy hogy túl sok látszódik ki a testemből mint egy rendes bátyó!

CARLOS

Olívia kicsit pánikban volt de most már minden rendben van vele és nyugodtan készülődik! Én addig elkezdtem körbe járkálni és kitalálni mik azok a dolgok amit esetleg elfelejtettem. Minden a legnagyobb rendben volt és már másodpercek voltak a kezdésig. Minden a helyén volt és mindenki! Alig vártam hogy Olívia belekezdjen a koncertbe! Mikor felment mindenki tombolt a nézőtéren! Emlékeztettet a saját koncertjeinkre és ezért büszke voltam az én húgomra hogy milyen sokra vitte és szereti is ezt csinálni! 
A koncertet végig tombolta a közönség és persze én is! Ennél jobban nem is mehetett volna jobban! Apa sajnálhatja hogy így döntött de az ő baja.Sajnos elég konok és Olívia is ezért ebből mindig vita van mert egyik se enged az igazából még ha a fene fenét eszik tejszínhabbal és csokiszósszal nyakon öntve cseresznyével a tetején tálalva van! Furcsák a Pena család tagjai de mindenkinek meg van a fekete foltja és senki sem tökéletes de azt tudjuk hogy mindenkinek harcolnia kell az álmáért és a saját útján kell maradni hogy semmit ne bánjunk meg a végén! Én most hiszem hogy Olívia is megtalálta az útját és erről nem akar soha letérni ha ilyen nagy áldozatot hozott az álmáért.....................

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2. FEJEZET- 26. RÉSZ: Rosszabb nem lehet ennél....

DÍJAK! 1. és 2 !

3. FEJEZET – 1. RÉSZ